Ha honlapot készítesz, nem csak arra kell felkészülnöd, hogy az ott megjelent tartalmat védd a kéretlen hasznosítóktól. Az is fontos, hogy te magad is ügyelj arra, hogy jogtiszta forrásból, helyesen használj fel minden anyagot. Ugye nem szeretnél egy nap arra ébredni, hogy egy rosszul elhelyezett fotó miatt ügyvédi felszólítást kaptál? Lássuk, hogyan biztosíthatod a nyugodt üzletmenetet ezen a téren!
dr Léhner Zsuzsanna vendégcikke
(Ha a szerzői jog alapjairól szeretnél többet tudni, előbb olvasd el ezt a cikket.)
Mire figyelj felhasználóként, hogy ne sérts szerzői jogot?
Ha weboldalad van, és nem tudsz, vagy nem akarsz mindig saját, eredeti tartalmat gyártani, úgy, hogy a szöveget is te magad írod és a képi illusztrációkat is saját kezűleg készíted, akkor fontos, hogy figyelj a szabályszerű átvételre.
Akár szövegről, akár képről (fotó, rajz, bármilyen grafikai, vizuális alkotás) van szó, meg kell keresned a szerzőt, vagy ha a felhasználási jog mást illet (például könyvkiadót, szerkesztőséget), akkor a jogosultat, és engedélyt kell kérned a felhasználáshoz. Emellett a szerző nevét is fel kell tüntetned, a szöveg esetében pedig figyelned kell a mű egységének védelmére, ahogy azt a személyhez fűződő jogoknál kifejtettük.
Képek, fotók
Fotók, képek esetében jó megoldás lehet stockfotó-oldalak használata, ahol jelképes összeg ellenében remek fotográfiák ezreiből válogathatsz, vagy akár a megbízható ingyenes képgyűjtő oldalakon is keresgélhetsz, mint amilyen a Pixabay vagy a Freepik. Ezeknél az oldalaknál mindig nézd át figyelmesen a felhasználási feltételeket is, mert lehetséges, hogy egy képet például a blogod illusztrálására felhasználhatsz, de üzleti célra nem.
Az innen-onnan, például a Google képkeresőn keresztül letöltött fotók engedély nélküli felhasználása szerzői jogot sért. Lehet, hogy szerencséd lesz, és a jogtulajdonos nem veszi észre, hogy az ő tollaival ékeskedtél, de ha mégis, akkor akár mélyen is a zsebedbe nyúlhatsz. Azt bármely szerző általában könnyedén tudja bizonyítani, hogy az ő művéről van szó. Az, hogy egy esetleges vesztes per esetén mennyit kell fizetned, sok mindentől függ, de ha például a jogosult weboldalának felhasználási feltételei okosan vannak megfogalmazva, akkor egészen magas felhasználási díjak vonatkozhatnak ilyen esetekre.
Cikkek, szövegek, fordítások
Mi a helyzet a külföldi cikkek lefordításával, átvételével? Nos, nincs különbség a magyar anyagokhoz képest. Talán csábítóbb a felhasználásukhoz folyamodni, mert kisebb a lebukás veszélye, de én mégis mindenkit a jogkövető magatartásra ösztönöznék.
A fordítás is a cikk felhasználását jelenti, akár nyersfordításról van szó (ez esetben többszörözésről, átvételről beszélhetünk), akár igényes szakfordításról vagy művészi fordításról (ekkor az idegen nyelvű szöveg átdolgozása történik). A fordításhoz tehát engedélyt kell kérni a szerzőtől, és fel kell tüntetni a nevét is a fordító neve mellett.
Kompromisszumos megoldást jelenthet, ha nem a teljes cikket fordítod le és veszed át, hanem annak csak egy kisebb részletét, egy bekezdését, esetleg egy gondolatát. Ezt idézésnek nevezzük. Ehhez a típusú felhasználáshoz akkor nem kell engedélyt kérni a szerzőtől, ha az eredeti cikkből csak annak terjedelméhez képest jelentéktelen részt veszel át, és persze az eredeti cikk címét és szerzőjének nevét ekkor is meg kell jelölni. Arra azonban figyelj, hogy a cikked ne csupán más cikkek részleteinek „összeollózásából” álljon, saját alkotói munkát is kell tartalmaznia.
Az idézés, mint szabad felhasználás nem vonatkozik fotókra, képekre, képzőművészeti, grafikai alkotásokra, vagyis azokból nem lehet egyetlen részletet sem szabadon felhasználni.
Infografika
Divatosak manapság az infografikák, azonban ezek egyéni, eredeti jellegük miatt ugyancsak szerzői jogi oltalom alatt állnak. „Idézni” sem lehet őket engedély nélkül, hiszen grafikai alkotásnak minősülnek. Az infografikán szereplő adatok azonban nem állnak szerzői jogi védelem alatt, így azok információként, a grafikus részek nélkül felhasználhatóak. Az adatok forrását azonban ekkor is érdemes megjelölni.
Inspiráció
Tény, hogy a rendszeres tartalomgyártás fontossága nagy nyomást gyakorolhat a honlap-tulajdonosokra. Némi könnyebbséget jelenthet a cikkek kapcsán, ha tudod, hogy a szerzői jog csak a gondolat megfogalmazott szövegét védi, magát a feldolgozott témát, a gondolatmenetet, a cikkben közölt módszereket, eljárásokat, tanácsokat nem. Ezek csupán ötletnek minősülnek, amelyek szabadon felhasználhatók. Ha tehát csupán témát, ötletet veszel át mások írásaiból, majd azt egyénien, eredetien feldolgozod, akkor csak inspirálódtál, ihletet merítettél, de nem sértettél szerzői jogot.
A szerző ügyvéd, mediátor, egyik szakterülete a szerzői jog. Elvégezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerzői jogi képzését, mely jelenleg Magyarországon a legmagasabb szintű speciális képzés a témában.
A sorozat előző cikkében azt néztük meg, hogyan védheted te a jogaidat. Ha még nem tetted meg, olvasd el azt is: Szerzői jog érthetően 1.
