Szerzői jog érthetően 1. – Téged is érint!

ügyvéd szerzői jog

Talán már te is hallottál olyan történetet, amikor egy honlap tartalmát ellopták, átemelték. Vagy fotót, szöveget, grafikát használtak fel kérdés nélkül. Sajnos tényleg vannak még olyanok, akik azt hiszik, hogy “ami a neten fent van, az ingyen használható.” Hogy jobban átlásd a helyzetet, abban most dr Léhner Zsuzsanna ügyvéd segít.

 

dr Léhner Zsuzsanna vendégcikke

 

Szerzői jog a szellemi alkotások létrehozóit illeti meg. Művük a megszületése pillanatától védelemben részesül a törvény erejénél fogva. A szerzői jogok alapvetően kétfélék: egyrészt a szerző és alkotása közötti viszonyt védik (személyhez fűződő jogok), másrészt a mű felhasználásához kapcsolódnak (vagyoni jogok). Mivel a szerzői jogok szinte mindannyiunkat érintenek vagy alkotóként, vagy felhasználóként, érdemes áttekinteni a legfontosabb szabályokat.

 

A szerzői jogról általánosságban

 

Ez a jogterület főként az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelmére szolgál. Szerzői műnek minősülhet bármilyen alkotás, ami a szerzői jogi törvényben megfogalmazott egyéni-eredeti követelménynek megfelel. A védelem nem alapul értékítéleten: esztétikai, minőségi jellemzők nem feltételei a védelemnek. 

A törvény példálózó felsorolást tartalmaz arra nézve, hogy mely műtípusok esnek szerzői jogi védelem alá. Ilyenek tehát elsősorban – de nem kizárólagosan – az irodalmi (szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos) művek, a nyilvánosan tartott beszéd, a szoftver, a színmű, a táncjáték, a zenemű, a rádió- és televíziójáték, a filmalkotás, a rajz, a festmény, a szobor, a fotóművészeti alkotás (pontosabban minden fotó, attól függetlenül, hogy mekkora művészi értéket képvisel), az építészeti alkotás és terve, az iparművészeti alkotás, a jelmez, a díszlet. Bár nincs nevesítve, de szerzői jogi védelem alatt állhatnak a weboldalak, melyek többféle alkotás, például fotóművészeti alkotások, szoftverművek, digitális karakterkészletek gyűjteményei lehetnek, de védelem alatt állhat a honlap grafikai kialakítása, dizájnja is. 

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, és a szerző életében, valamint a halálától számított 70 évig áll fenn. Nincs szükség tehát nyilvántartásba vételre vagy bármilyen „levédetésre”. 

 

A szerzői jogok alapvetően két fő csoportba tartoznak. 

Személyhez fűződő jogok:

  • A mű nyilvánosságra hozatala: a szerző határozhat arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. 
  • A névfeltüntetés joga: a szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. 
  • A mű egységének védelme: a szerző jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy más olyan megváltoztatása, illetve megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. 

Vagyoni jogok:

A vagyoni jogok a művek felhasználására, valamint a felhasználás engedélyezésére vonatkoznak, és igen sokfélék lehetnek. Az alábbi, törvényben nevesített vagyoni jogok a leggyakoribb felhasználási módokra utalnak:

  • A többszörözés joga
  • A terjesztés joga
  • A nyilvános előadás joga
  • Az átdolgozás (a fordítás is ennek minősül)

Míg a személyhez fűződő jogok nem, addig a vagyoni jogok átruházhatók.

 

Milyen lehetőségeid vannak jogaid védelmére szerzőként? (Honlaptulajdonosként is érdemes elolvasnod!)

 

Ha azzal szembesülsz, hogy a te írásodat, grafikádat, fotódat vagy más alkotásodat használták fel jogosulatlanul, ne habozz érvényesíteni szerzői jogaidat!

Először is követelheted a mű eltávolítását az adott felületről, de akár jogdíjat, kártérítést is kérhetsz. Nem kell azonnal bírósághoz fordulnod – hiszen tudjuk, ez azért költséges és időigényes mutatvány lehet –, vannak gyorsabb, mégis hatékony megoldások. Ha közvetlenül a jogsértő felszólítása eredménytelen lenne, az elektronikus kereskedelmi törvényben szabályozott értesítési és eltávolítási eljárás során megkeresheted a tárhelyszolgáltatót. Ő szabályos kérelemre eltávolítja vagy elérhetetlenné teszi a jogsértő tartalmat, vagy akár az egész weboldalt. 

A jogsértő tartalom eltávolíttatása tehát viszonylag könnyen megoldható. Ha vagyoni igényt is szeretnél érvényesíteni, az trükkösebb lehet. Érdemes már a baj megtörténte előtt bebiztosítani magad, és szakszerű felhasználási feltételeket íratni a honlapodra. Ha jogsértést észleltél, a peren kívüli és a peres igényérvényesítéshez is célszerű szakértő (ügyvéd) segítségét igénybe venned. Ami a peres utat illeti, természetesen rendelkezésedre áll a polgári jogi igényérvényesítés, ám súlyosabb jogsértés esetén akár büntetőjogi szankció is szóba jöhet. Ha az okozott vagyoni hátrány százezer forint feletti, bűncselekmény valósul meg, ezen összeghatár alatt szabálysértés.

Az elhúzódó, stresszes pereskedés is elkerülhető lehet ügyvédi felszólítás és megegyezés létrehozása, illetve alternatív vitarendezés, azaz mediáció, közvetítői eljárás segítségével. 

 

dr Léhner ZsuzsannaDr. Léhner Zsuzsanna

A szerző ügyvéd, mediátor, egyik szakterülete a szerzői jog. Elvégezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerzői jogi képzését, mely jelenleg Magyarországon a legmagasabb szintű speciális képzés a témában. 

 

Figyelj, mert következő cikkünkben a másik oldalt vizsgáljuk meg – azaz arról lesz szó, hogy mit tehetsz te magad, hogy ne sérts szerzői jogokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük